vegán amerikai almás pite

 .

Életemben nem készítettem még pitét, de ha ez ilyen finom és izgalmas, akkor csinálok még ezret.. :))  már a harmadik szeletnél tartok és nem tudom abbahagyni.. ajajj :)

Mondjuk kellett vele szórakozni egy ideig amíg ilyen lett:

Most, hogy nem bíztam magamban annyira, nem is sikerült olyan frappánsan megoldani a pitealkotást. Megpróbáltam a nosaltys és a dulminás receptet összevonni. De a nagy összekeverés közben nem figyeltem eléggé és jókora bénázások kerekedtek ki belőle. 

Kezdjük ott, hogy amit dulmina csinált, az nyers töltelékes volt, a nosaltys meg teljes egészében töltelékkel tésztával együtt megsült a sütőben. 

Már itt lágyszik, hogy mennyire nem figyeltem oda.. De úgy tűnik nem okozott gondot. 

A tésztát úgy akartam, hogy az is édes legyen ezért a blogon olvasott alapreceptet összevontam oly módon, hogy hozzácsaptam a nosaltyn emlegetett nádporcukrot..

Viszont ekkor átváltottam a blogra, ahol ki kell préselni a lereszelt almából a levet és össze kell keverni a keményítővel majd megfőzni és később hozzáadni a gyümölcsöket.. namost..

Azthittem, nem külön fogja megsütni az alaptésztát ezért elkezdem belekeverni a keményítőt majd rájöttem, hogy mi itt a bibi és azt is mondhatnánk, hogy tulajdonképpen elcsesztem. De ez sem hozott zavarba, bezsebeltem magamtól egy elnéző félmosolyt és  folytattam tovább mintha nem is akarnék két receptet összeolvasztani.. 

A szűrőből visszaplötty az alma majd rá a fahéj, cukor, szerecsendió, még fahéj még kevés, még egy kis méz mert nem elég édes. A citromot kihagytam, mert a citromnál is savanyúbb kerti almánkat használtam fel.

Aztán a tésztanyújtás mutatványa következett.. Csuda egy kűr volt.  Jó vékonyra sikerült az alsó tészta, és mivel kétszer, ha nem háromszor nyújtottam ki egymás után (mert szétszakadt mikor próbáltam beletenni a formába) ezért nem lett elég. Szóval a tetején a csipkézés már csak félig sikerült..
de a fotókon ez nem látszik úgyhogy csorogjon a nyál, dörömböljön a szem! :)

 

.